*Lilla szemszöge*
Éppen Szélvésszel, a betanítatlan, rettentően ijedős kancával foglalkoztam a karámba.
-Ezt egyszer már abbahagytad!
Hiába idegeskedtem, a sárga telivér egyáltalán nem zavartatta magát. Pedig már rajta volt a kantár és a nyereg is. Ahányszor megpróbáltam közelíteni hozzá elvágtatott, majd visszanézett rám.
Lassan, óvatosan léptem egyet. Ő nem mozdult. Léptem még egyet...és még egyet. Már csak egyetlen egy lépés kellett volna amikor hirtelen megcsörrent a telefonom. Persze Szélvész úgy megijedt a csengőhangomtól, hogy hirtelen arrébb ugrott majd nagy felém irányuló bakolások közepette elszáguldott.
Ránéztem a telefonomra. Privát szám.
-Csery Lilla vagyok.- szóltam idegesen a készülékbe.
-Önt érdekli a forradalmian új fokhagymás Orbit?
-Hogy mi??? Már ne is haragudj, de most a legkisebb gondom is nagyobb annál, minthogy az akármilyen Orbittal foglalkozzak!!
-Fokhagymás Orbit!
-Nem érdekeeel!!!!!- ezzel kinyomtam.
Telefonbetyárok. A lehető legrosszabbkor. Felnéztem, hogy tovább folytassam a munkát Szélvésszel...Csakhogy nem volt ott. A karámajtó nyitva. Hopp, lehet én hagytam úgy...
Miután az egész lovarda környékén szétnéztem és nem találtam, felhívtam az edzőt. Felesleges volt, mert ő is itt volt a lovardába, csak nem tudtam. Na mindegy. Azt mondta, mivel Szélvész rettentő ijedős, lóval kell elindulnunk keresni. Szerencse, hogy a lovarda a tanyavilágba van. Tehát kiálltam a kapuba Liptonkámmal és vártam Nillát, hogy jöjjön segíteni.
*Nilla szemszöge*
Éppen díjloagló edzésem volt Rebekával, a lovammal, amikor Lilla edzője szaladt oda hozzám, miszerint azonnal menjek segíteni neki Szélvészt keresni. A következő kérdések bukkantak fel bennem:-Milyen Szélvész?
-Az egy ló?
-Van a lovardában Szélvész?
-De hol van Lilla?
-És most komolyan így menjek egy lovat keresni?
-Mikor megyünk?
-Hol áll a fejem?
Persze, azonnal befejeztem az edzést, átvezettem Rebit a kapun, újra lovon ültem, és Lillával elindultunk keresni.
