*Nilla szemszöge*
Azon kaptam magam, hogy alszok. :D
Másnap reggel
Felvettem egy farmernacit és egy átlagos pólót.
-Titanilla! Mit tollászkodsz ennyi ideig?
-Jól van, nyugi. Tudod, a legjobb barinőm ma elutazik, és szeretnék jól kinézni, mikor búcsúzkodunk!
Gorga néha (mindig) annyira utálatos.
-Akkor húzd ki onnan a nagy segged, és engedj fogat mosni!- ordította a fejembe.
-Akkor talán engedj ki!!!
-Parancsoljon, úrnőm- engedett ki.
Végre elkészültem és már kutakodtam a mobilom után.
-Szia, Lilla! Hol vagy?
-Szia, Nilla! Hát, ő.. Itt a házatok előtt.
-Ja, bocsi. Megyek.
***
-Szia!-öleltem meg- Mizujs?
-Semmi...Azért sajnálom, hogy ez a verseny kimarad...De azért neked szurkolok! Hajtsd Titit!
Ja igen... Lilla ezt azért mondta, mert én "zsokéskodok". Persze, tudok ugratni is tudok meg a díjlovaglás alapjait is ismerem, de nekem ez a sport sportrésze, vagy mije, jobban bejött. :)
Amúgy Lilla díjugrat és díjlovagol is.
*Lilla szemszöge*
Egész éjjel forgolódtam.Ugyanis szerdán verseny lesz, amire az utazás miatt nem mehetek. Ráadásul Nillának sem tudok majd szurkolni. :(
Miután elkészültem, azonnal Nilláék háza elé siettem. Ott megcsörrent a telefonom. Nilla volt.
Bff-em kikísért a repülőtérre, sok szerencsét kívánt, majd elment.
Nagy levegőt vettem és megpróbáltam kikászálódni a tömegből. Nagy sokára sikerült és végre fellehetett szállni a gépre. Kb. 20 perc után elindultunk. Ültem már repülőn, ez most mégis sokkal jobb volt az eddigieknél! Gyönyörű volt a táj! Amikor még fokozatosan felfele repültünk, elmentünk a lovarda felett!! És láttam ici-piciben! :D Aztán jelzett a telefonom. SMS jött Nillától, ami így szólt:
Sziaa! Jó utazást! :)
Visszaírtam neki, hogy köszi, aztán előkaptam a táskámból (a kisebbikből, amit felhoztam a gépre) a könyvemet és elmerültem a Leiner Laura csúcs könyvében, a Szent Johanna Gimi-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése