*Lilla szemszöge*Egy idő után a repülőn, leraktam a könyvem és észrevettem az...osztálytársaimat. Áá! Persze tudtam, hogy nem csak egyedül megyek, de...na mindegy. Közvetlen előttem ült Glória, aki éppen a "Lovas Nemzet" című magazin júniusi számát lapozgatta. Jajj! Utálom! Ő is a lovardába jár...
Ezután jobbra pillantottam. Majd gyorsan elcsaptam a fejem. Dezső ült 2 ülésnyire tőlem. Jó ő rendes meg minden csak annyira idegesítő, hogy mindig az idióta hörcsögéről papol! Igen, nem viccelek! Ennyi idősen van egy hörcsöge, akit állítása szerint imád. Majd arra gondoltam, kivel leszek én 3 napig. Ki lesz az én társaságom?
Aztán megláttam a tanárt is akire rá vagyunk bízva. Ő egész jó fej. Majd ő is meglátott.
-Lilla! Hát itt vagy?! Már azt hittem lekésted a gépet- mondta olyan hangosan, hogy elvörösödtem.
-Jó napot kívánok Tarnai tanár úr!- mondtam halkan.
-Jó utazást neked!- suttogta végül ő is.
-Köszönöm, magának is!
A hangra Glória is hátrafordult hozzám:
-Szia Lilluska!- mondta gúnyosan
-Szia Glóri!- válaszoltam teljesen normálisan. Amúgy utálom ha "Lilluskának" hívnak.
Majd Glóri -látván, hogy nem idegesített fel- visszafordult.
Újra elővettem a könyvemet és bújni kezdtem. Már örültem, mert azt hittem hogy Dezső nem vett észre. Tévedtem.
Dezső hamar felugrott és odaült a mellettem lévő szabad helyre.
-Szia Lilla! Hogy vagy? Nem unatkozol így egyedül? -
-Szia. Jól. Nem. Teljesen jól elvoltam a könyvemmel.- próbáltam célozgatni arra, hogy igazán nincs szükségem a társaságára. Közben fel sem néztem a könyvemből. De ő nem értette a célzást. Hurrá.
-Az jó! Én is jól vagyok...Na de szegény höri! Hétvégén ment a hasa és...- tulajdonképpen ennyit értettem a beszédéből aztán elmerültem a könyvemben. Ő nem vette észre. Csak néha eszméltem fel egy pillanatra, majd amikor hallottam, hogy továbbra is a hörcsögről van szó, tovább olvastam. Olyankor ilyeneket hallottam, hogy...és beadtam neki a gyógyszert de..., ...megharapta az ujjam, de nem volt gáz mert..., meg hogy: ...és megette a répát is és...
Tehát így telt az utazás...Szuper.
***
Este értünk oda. A leszállás előtt fentről láttam a szabadságszobrot! Hatalmas volt! Tiszta sürgés forgás körülötte, a forgalom elképesztően nagy és minden ember siet valahova. Hát igen, ilyen Amerika!
*Nilla szemszöge*
Remek! Elkezdődött a suli utolsó hete, ami azt jelenti, hogy megint kelhetek korán!
Felvettem egy farmert, és egy szürke pólót. Gyorsan bementem a fürdőszobába, és Gorgával találtam szemben magam.-Szia, húgi! Hogy vagy? - kérdezte teljesen normálisan. Valami készül.
-Szia! Köszi, te?
-Jól... Lennék, ha nem itt lennél!
-Akkor elmegyek, Miss!
Becsuktam az ajtót, aztán bementem a szobámba, és bepakoltam a sulitáskámba. Az a rengeteg könyv!
Bemerészkedtem a fürdőszobába, ahol még mindig ott az én ÖRDÖGÖM (csupa agybetűvel!). Lesétáltam a lépcsőn, és a konyha felé vettem az irányt.
-Jó reggelt, Nilla! Jól aludtál? - kérdezte apu, majd egy nutellás kenyeret tolt elém.
-Köszi, jól. Gorga már megint nem engedett be a fürdőszobába, ami megjegyzem, kissé bunkóságra utal.
-Na, tán kibeszél a hugicám? Ejnye, már. Milyen rossz dolog.
-Nem rosszabb annál, hogy nem engednek be a fürdőszobába.
-Lányok! Ezt hagyjátok rá.
Lecsitultunk, és békességben (ami köztünk van) megkajáltunk.
-Köszi, a reggelit. - és felmentem az ominózus helységbe. És, egy nagyon bizarr dolgot csináltam!
Megmostam a fogam.
***
Amúgy a suli nagyon gyorsan eltelt, bár nem volt ott Lilla, így Dórival kellett jópofiznom. Utálom ezt a csajt!
 |
| *Titi* |
Szerdán lesz a versenyem. Sokat kell gyakorolni, nagy a hajtás.
***
-Áh, Nilla! - üdvözölt az edzőm, Kriszti.
-Szia! Felnyergelem Titit.
-Pont ezt akartam mondani. Siess! Ja, és nem kell lejártatni!
-Oki.
Odamentem Titihez, és gyorsan megkerestem a gallopnyerget, és már készen is álltunk az edzésre!
Rengeteget gyakoroltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése